Groó Diana, magyar játékfilm, 2009, 85’

A 12 éves Orsós Lali kártyán nyer egy csokoládét, amely egy nyerő kupont rejt: a ny-eremény egy Vespa motorbicikli. Igen ám, de a motort Budapesten kell átvenni. Lali elindul a beregháti romatelepről a fővárosba, hogy az áhított motor mellett rátaláljon rég nem látott édesapjára is… Utazása során megismerkedik egy Amerikáról ábrándozó, jó lelkű vándorzenésszel, és együtt számtalan mesés kalandon esnek át, miközben egy csipetnyi keserű magyar valóságba is belekóstolnak.

Tony Gatlif, francia játékfilm, 2002, 90’

Max, a szőke, szeplős tizenéves párizsi kisfiú nagymamájánál tölti a nyári szünidőt. Tudja, hogy a város külső kerületében híres cigányzenészek élnek. Elhatározza, hogy ott tanul meg gitározni. A cigány közösség életvitele, szokásai, történelme lenyűgözi a jólétből odacsöppent Maxot. Miraldo ismerteti meg Maxot a cigány-jazz technikai tökéletességével és túlfűtött, érzelmes előadásmódjával. A vakáció azonban a végéhez közeledik…

KORTÁRS ROMA MŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNY A ROMA MŰVÉSZEKÉRT

Ismerkedés a cigány képzőművészet, népművészet és iparművészettel. Ma már több, mint ötven, magát cigányként vagy romaként meghatározó művész alkotásai szerepel-nek különböző múzeumok anyagában. Kőszegi Edit galériájában ezen művészek legjobb alkotásai láthatóak . A festmények törzsanyaga bemutatkozott már a Magyar Nemzeti Galériában, a Néprajzi Múzeumban, Pekingben, s az UNESCO égisze alatt New Yorkban és Párizsban, s legutóbb Passauban és Stockholmban.

Ahol már nincs uzsora

Galyas Gyula, magyar rövidfilm, 2011, 6’

Tarnaleleszen jártunk, ahol arra voltunk kíváncsiak, hogy az emberek mennyire mernek beszélni az uzsoráról.

Ennél jobb már nem is lehet

Lovasi Zoltán, magyar dokumentumfilm, 2010, 53’

Dokumentumfilm egy kistelepülésről, ahol valaha gyufa- és ecsetgyár volt. Hajón és vonattal el lehetett érni, de mára ebből már semmi sem maradt. Egy zsákfaluról, ahol cigányok élnek munkalehetőség nélkül, szegregált óvodával és iskolával és lassan két évtizede sokféle szociális programmal. Rezervátum. Elmenni pénz nélkül nem lehet, oda meg nem vágyik senki.

Elhurcolt életek

Galyas Gyula, magyar rövidfilm, 2011, 4’

Az Elhurcolt életek című kiállítás egy korhű vasúti szerelvény segítségével mutatja be közel 450 ezer magyar állampolgár utolsó útját a megsemmisítő táborokba.

A zene útján – Mundi Romani musical journey from India to America

Bársony Katalin, magyar dokumentumfilm, 2011, 28’

Észak-Indiából indulva a romák évszázados vándorló útvonalának mentén a nap-jainkban is formálódó hagyományos népzene és a modern jazz virtuozitásában születő improvizatív dallamok kalauzolnak minket Európába. Zenei barangolás a világ legjobb roma zenészeivel, Hayderabadból a Boszporuszon keresztül utazunk át Európába.

Párbeszéd Sajókazán

Párbeszédkör Projekt Sajókaza, 2010, 6’

Dr Ámbédkar iskola és az Artemisszió Alapítvány Párbeszédkör projektjének keretében.

Gyöngyöspata 2011

Surányi Ádám, Takács István Gábor és Jovánovics Eszter, dokumentumfilm, 2011, 25’

Gyöngyöspatán 2011. április 26-án este verekedés tört ki a településen jelen lévő szélsőséges csoportok néhány tagja és egyes romák között. A TASZ álláspontja szerint az, hogy a helyzet idáig fajulhatott, a kormány, a belügyi vezetés és a rendőrség felelőssége is. A településen szélsőséges csoportok március eleje óta tartották rettegésben a roma lakosságot. A rendőrség március első felében hagyta, hogy magukat polgárőrnek kiadó szélsőséges egyenruhások napokon át fenyegetőleg lépjenek fel a romákkal szemben.

Sós Mária, magyar dokumentumfilm, 2008, 54’

Csuk Roland Budapesten született. Négy éves koráig többet volt kórházban, mint otthon, mert nem bírta a városi levegőt és asztmás lett, így orvosi tanácsra szüleivel vidékre költözött. A tápióbicskei tanyavilágban találták meg új otthonukat, a fővárostól nem is messze, 59 kilométernyire. E távolság mégis óriási, amit a körülményekben tudunk mérni. Roland azóta egészséges, iskolába jár, vannak állatai, kap enni, és még egy pótnagymamája is lett.

A Józsefvárosban a cigányság minden csoportja megtalálható, de a legnagyobb létszámú csoport a muzsikusoké, akik mára elveszítették kenyérkereső munkájukat, megindult körükben a deklasszálódás. Az egymástól való elszigeteltség miatt lassanként feledésbe merül, hogyan is éltek akkor, amikor még virágkorát élte a cigányzene. A múlt emlékeit felidézi: Buffo Rigó Sándor, Járóka Mária, Csirke Jenő, Csirke Lili, Horváth Jenő

Zoya Akhtar, indiai játékfilm, 2011, 144’

A Zindagi Na Milegi Dobara (Csak egyszer élsz) a 2011-es év egyik legnagyobb indiai filmsikere volt, mely a nyugati közönség előtt is szépen szerepelt. Egy fiatal rendezőnő, Zoya Akhtar második filmje, mely fiatalos hangvételével és játékosságával magával ragadta a nézőket, miközben nem ódzkodik a komolyabb kérdések bemutatásától sem.

A Romani Design különleges, egyedi értéket képvisel, megfelel a mai kor modern elvárásainak, ugyanakkor tovább élteti a roma kultúra tradícióit, sokszínűségét. Célja a roma viseleti kultúrában fennmaradt tradíciók felelevenítése és megőrzése nem statikus, múzeumi keretek között, hanem széles közönséget megszólító produktumok, igényes, minőségi, divattermékek, alkotások bemutatásával. Sem a divat-, sem az ékszeripar nem fejlesztett ki termékeket kifejezetten a roma emberek számára, a roma kultúrából táplálkozva. Az köztudott, hogy a roma népcsoport ezen a két területen is sajátos, egyedi jegyeket hordoz. A Romani Design ezt a meglévő, ki nem elégített igényt igyekszik kiszolgálni: tradicionális roma öltözékek és kiegészítők, valamint azok motívumainak felhasználásával, a XXI.század igényeinek megfelelő divatos dizájn termékek tervezésével, előállításával.